Téma: A Facebook annyira paríroz a jogvédőknek, hogy ártatlanokat is megbüntet

Forrás: IT café
Magyarországon talán még nem reagálunk rá érzékenyen, de a jelenség fontos, továbbgondolásra érdemes.

Az adott ügyben nem igazán érdemes nekimenni a Facebook néven ismert közösségi oldalnak (pontosabban ma már: A Közösségi Oldal), inkább arra kell figyelni, hogy milyen gondokat okoz a szerzői jog tényleges reformjának hiánya.
A történtekhez annyit hozzá kell tenni, hogy amerikai sztoriról van szó, és az Egyesült Államokban egy az európaitól eltérő szerzői jogi szabályozás van érvényben, melyet általában egy kifejezéssel jellemeznek: „fair use”. A meglehetősen bonyolult módon szabályozott „tisztességes felhasználás” annyit jelent, hogy az ottani hatóságoknak a jogvédelem alatt álló művek esetében mérlegelni kell: a jogvédett művek részeinek vagy egészének felhasználása vajon milyen célt szolgál. Alapértelmezésben ez azt jelenti, hogy közösségi, oktatási stb. célok esetében nem feltételezik a haszonszerzést, ezért ezt elfogadhatónak tartják. Ez persze kényes ügy, sok a határeset, vannak is viták belőle fakadóan szép számmal.
A Facebook úgy került most elő, hogy az amerikai kormányzat a közelmúltban határozottan lépett fel az interneten is a szerzőijog-sértések ellen, így az elmúlt hónapokban hatósági segédlettel szereztek érvényt az erről szóló törvénynek (Digital Millennium Copyright Act – DMCA). A kampány következménye lett, hogy több száz olyan weboldalt blokkoltak, működtetőik ellen eljárást indítottak, ahol illegálisan terjesztett anyagok voltak elérhetőek.
Csak bemondod, és letiltják
A kampány újabb állomása volt, hogy a Facebook monitorozását is elkezdték, és ehhez az amerikai államhoz számtalan szálon kötődő cég talán túlságosan is készségesen nyújtott segédkezet felhasználási feltételeiben.
A lényeg: a Facebook már korábban vállalta, hogy ha olyan értesítést kap, amelyben szerzőijog-sértésre hívják fel a figyelmét, akkor azonnal leállítja azt az aloldalt, a profilt. E törekvésükben valószínűleg a YouTube volt a minta, ahol az ilyen típusú figyelmeztető jelzések után – még e-mailt sem kell írni, elég a „Flag” (kifogásolható) gombot megnyomni – megszüntetik a hozzáférést mindaddig, amíg a működtető az adott videóról el nem dönti, hogy történt-e törvénysértés (erőszakos, pornó, szerzői jogot sértő stb.). Ezek után határoznak a tiltás feloldásáról vagy a törlésről, illetve a további lehetséges jogi lépésekről. Megjegyzem: használható, kompromisszumos módszer, de legalább olyan jó/rossz, mint a Facebook alább ismertetett gyakorlata, és éppúgy bírálható.
A Facebook hasonló politikája, főként az oldalnak a YouTube-tól eltérő jellege miatt most kisebb zavarokat okozott: alaptalan, rosszindulatú panaszok alapján több olyan profilt és hozzáférést is blokkoltak, melyeket nem kellett volna. Méghozzá azért, mert a közösségi oldal semmiféle hitelesítési eljárással nem rendelkezik azt illetően, hogy vajon ki panaszol be egy oldalt szerzőijog-sértés miatt. Bárki kitölthet egy „feljelentést” hamis adatokkal, és akkortól a bevádolt hozzáférhetősége megszűnik. Ezt a közelmúltban többen is kihasználták, és „buliból” letiltattak online lapokat – akiket persze érdekelt, hogy mi is történt.
A történet vége: a Facebook hivatalos közleményben jelezte, hogy helyreállították az alap nélkül letiltott oldalak hozzáférését, hamarosan át fogják nézni szabályzatukat, és módosítják, hogy ne lehessen visszaélni a DMCA által biztosított lehetőségekkel.
Annyi biztos: nem lesz könnyű ezt megoldani.