Téma: A jogvédők éjjel-nappal hazudtak a kalózkodásról

Szerző: [COLOR=#f87316]Dajkó Pál[/COLOR] | Dátum: 2010-04-14 17:00 | Forrás: IT café
A kalózkodásnak az amerikai gazdaságra tett hatásait vizsgáló számvevői hivatal nem talált bizonyítékokat az emlegetett millárd dolláros veszteségekre.



Évek óta zajlik az a vita, ami az internetes kalózkodás gazdasági hatásairól szól, s általában olyan felméréseket olvashatni (leginkább a jogtulajdonosok megbízásából dolgozó elemzőcégektől), hogy az illegális letöltés milliárd dolláros károkat, több tízezres munkanélküliséget okoz az egyes nemzetgazdaságoknak. E jelentésekkel szemben időnként napvilágot látnak olyan, legtöbbször visszhangtalanul maradt mérések is, amelyek ezeket az eredményeket kétségbe vonják, s a jogtalanul letöltött tartalmak által okozott kárt a fentebb említett statisztikákkal szemben sokkal kisebb mértékűnek tartják, és azt mondják, hogy a szoftverkalózkodással foglalkozó iparági világszövetség, a BSA ([COLOR=#3a739a]Business Software Alliance[/COLOR]), valamint az e területen legerősebbnek számító médiaszövetség, az amerikai MPAA ([COLOR=#3a739a]Motion Picture Association of America[/COLOR]) manipulatív módon bánik az adatokkal.
Ebben a számháborúban gyökeres fordulatot hozhat az amerikai kormány által megrendelt [COLOR=#3a739a]felmérés[/COLOR], melyet tegnapelőtt hoztak nyilvánosságra, s mely korántsem támasztja alá a jogok birtokosainak vészjósló nyilatkozatait. A számtalan kormányzati, illetve felkért külsős szakértőt bevonó vizsgálat után, az adatok alapos elemzését követően az USA számvevői hatósága (Government Accountability Office – GAO) [COLOR=#3a739a]jelentése[/COLOR] a következő megállapításban summázható: „[az internetes kalózkodás gazdasági hatásának felmérése] bonyolult, ha nem lehetetlen feladat”. A vizsgálat szerint mind az egyes iparági vizsgálatok, mind az általános felmérések tanulsága az, hogy csak bizonytalan becslések lehetségesek, és tényekkel, pontos adatokkal alátámasztható érvelési módozatokat nem találtak. Azt viszont bizonyosan kijelentették, hogy az eddigi statisztikákban szereplő, több milliárdos kárt vizionáló állítások hamisak, nem megalapozhatóak – a revízió során sem a felhozott adatokat, sem az azokat elemző módszertanokat nem fogadták el, mivel azok manipulatívnak, tudományosan megalapozatlanoknak bizonyultak.
A [COLOR=#3a739a]jelentés[/COLOR] néhány árulkodó példát is hoz: a kalózkodás miatti károkat emlegető ipari, valamint médiacégek, illetve a kormányzat hivatalai által közzétett jelentések egy része az FBI-t emlegeti forrásként, akik 200-250 milliárd dollárra teszik évente a kalózkodás okozta kárt. Ám az idézett adatokat tartalmazó 2002-es FBI-közlemény alapját (honnan vannak az adatok, milyen módszerrel számították ki a veszteséget) a Szövetségi Nyomozóiroda nem tudta bemutatni a vizsgálóbizottságnak. Ugyanilyen megalapozatlannak bizonyult a Vám- és Határőrség (U.S. Customs and Border Protection – CBP) hasonló jelentése is, amely azt állította 2002-ben, hogy a nemzetgazdaság évi 200 milliárd dollárt és 750 ezer munkahelyet veszít a kalózkodás miatt – a számon kért CBP-vezetők nem tudták bemutatni az állításaik alapjául szolgáló dokumentumokat, holott hasonló tartalmú szövegeket még tavaly is terjesztettek. A közleményeik, hivatalos tájékoztatóik alapján megkeresett Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission – FTC) a fentiekhez hasonlóan nem tudta bizonyítani, hogy honnan vették a kalózkodás kárairól szóló adataikat.
A GAO megállapította, hogy például a privát szektorban a BSA 2009-es jelentése, mely 2008-ban 9 milliárd dollárra becsülte a kalózkodás okozta veszteséget, kétséges előfeltevések alapján jött létre, a GAO által felkért szakértők hiteltelennek találták a megállapításokat, s kijelentették, hogy a BSA-nál időnként tudományosan elfogadhatatlan extrapolálásokat alkalmaztak, amikor az egyik országból vett állítólagos eredményeket egy teljesen más adottságú országra alkalmazták. Az amerikai médiaszövetség, az MPAA jelentéseivel kapcsolatban hasonló súlyos, a módszertant megkérdőjelező vádakat említ a GAO dokumentuma.
A GAO jelentése elismeri, hogy komoly probléma a kalózkodás, ám megerősíti azt a rég hangoztatott érvet – mely az IT café fórumából is ismerős –, hogy alapvető módszertani hiba az illegálisan letöltött tartalmakat egy az egyben veszteségként elkönyvelni, s úgy tenni, mintha az adott felhasználó azt a szoftvert, filmet, zenét mindenképp megvette volna, s arra is kitérnek, hogy a kalózkodásnak igenis vannak – jellemző módon alig mért – pozitív gazdasági hatásai: „A fogyasztók kalóztermékként juthatnak hozzá a zenék, filmek, szoftverek, játékok »mintapéldányaihoz«, mielőtt megvásárolnák azokat, s ez esetleg a legális vásárlások növekedését is eredményezheti” – fogalmaz igen óvatosan a jelentés, amely egyébként azt is megemlíti, hogy az illegális tartalmak terjedése ma még fel nem mért módon segítheti az innovációt is.

Beismerten kalózkodik az olasz belügyminiszter
Az illegális letöltés visszaszorítását célzó, az internetkapcsolat felfüggesztésének lehetőségét is alkalmazó rendszereket kritizálva Roberto Maroni, olasz belügyminiszter beismerte, hogy maga is tölt le illegálisan zenét az internetről. Olasz jogvédők szerint a miniszternek inkább a kalózkodás káros gazdasági hatásaival kellene foglalkoznia.
Ez az első alkalom, hogy egy európai miniszter nyíltan kiáll a kalózkodás mellett, ráadásul beismeri, hogy maga is tölt le engedély nélkül közzétett zenei fájlokat az internetről. Roberto Maroni belügyminiszter egy olasz sajtóorgánumnak adott nyilatkozatában beszélt internetezési és zenehallgatási szokásairól.

A miniszter az interjúban kritizálta a kemény szankciókat alkalmazó, az illegális letöltés visszaszorítását célzó intézkedéseket. Mint mondta, véleménye szerint például a francia három csapásos rendszer, amely az internetkapcsolat megszakításának lehetőségét is kilátásba helyezi a jogsértőkkel szemben, nem működhet. Véleménye szerint ezek helyett olyan nemzeti letöltő oldalakat kellene létrehozni, ahol az internetezők ingyen férhetnek hozzá a zenékhez, és amelyet a reklámhelyek értékesítéséből és szponzorok támogatásával tartanak fenn. Maroni kiemelte, hogy maga is zenész lévén, állandóan magával hordja és hallgatja zenelejátszóját. Mint mondta, maga is kalózkodik, és az általa hallgatott zenedarabok egy részét illegálisan töltötte le.

Az olasz belügyminiszter azért vallotta be jogsértő magatartását, mert meglátása szerint nem, bűn, ha a fogyasztók ingyenesen letöltik az online elérhető tartalmakat. Megfogalmazása szerint letölteni nem egyenértékű azzal, mint mikor valaki a közértből lop. Véleménye szerint a letöltés inkább olyan, mint amikor valaki az általa vásárolt CD-ről másolatot készít az ismerősének, amit szerinte "egyébként az emberek rendszeresen megtesznek".

A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségének (IFPI) olasz leányszervezete csalódottságának adott hangot Roberto Maroni "színvallásával" kapcsolatban. A FIMI (Federazione Industria Musicale Italiana) közleménye szerint a belügyminiszternek el kellene gondolkodnia azon, hogy a kalózkodás milyen káros következményekkel jár a gazdaságra nézve, amelynek stabilitásáért és fejlődéséért a kormány tagjaként ő maga is felelős. A jogvédők hangsúlyozták Maroninak inkább annak a kockázatnak a mérlegelésével kellene foglalkoznia, amelyet az "ingyenes" letöltés okán elveszített iparági és állami bevételek, és ezek következményeként megszűnő álláshelyek jelentenek.
Forrás: SG.hu

Túlzóak a fájlcserélésnek tulajdonított károk
Komoly kritikával kénytelen szembenézni a nemzetközi zene- és filmipar, ugyanis az Egyesült Államok Számvevőszékének jelentése szerint túlzóak a fájlcseréléssel kapcsolatban emlegetett kárösszegek.
Az elmúlt években a különböző szerzői jogvédő szervezetek, különösen az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) kampányolt azzal, hogy a fájlcserélők világszerte milliárdos károkat okoznak a médiaiparnak a tevékenységükkel. Nos, ez a hangzatos szlogen most hivatalosan is megdőlt. Különösen fájó lehet a RIAA-nak, az MPAA-nak és a többi szerzői jogvédő szervezetnek, hogy az ítéletet az Egyesült Államok Számvevőszéke mondta ki a legújabb jelentésében.

A RIAA, az MPAA és más szövetségek részéről elhangzott többek között, hogy csak az USA-ban a fájlcserélés 750 000 munkahelyet szüntet meg évente és ráadásul 250 milliárdos kárt is okoz. Azt már korábban is hangsúlyozta több kutató is, hogy ezek a számok túlzóak, de most a hivatalos vizsgálatok is megerősítették ezt. A szakemberek szerint a cél egyértelmű volt: felhívni a politikusok figyelmét a problémára; elérni, hogy szigorúbb és a szerzői jogvédők szája ízének jobban megfelelő törvényeket hozzanak, amik ráadásul plusz bevételeket garantálnak.

Az amerikai hivatal most megállapította, hogy a RIAA, az MPAA és a többi szervezet által hangoztatott érvek egész egyszerűen nem állják meg a helyüket, minden valóságalapot nélkülöznek és azok semmilyen hivatalos számokkal nem támaszthatók alá. Az Egyesült Államok Számvevőszéke rámutatott, hogy az évi 200-250 milliárdos kárra hivatkozó jelentés a jövőben a hivatalos kormányzati jelentésekben nem szerepelhet és mivel a 750 000 évente megszűnő munkahely is egy "bizonytalan adat", éppen ezért erre sem hivatkozhatnak a jövőben a jogvédők.

A hivatal végül felhívta a figyelmet arra is, hogy néhány szakértőnek az a meggyőződése, hogy a fájlcserélés akár pozitívan is befolyásolhatja a gazdasági folyamatokat és ezt a jogvédő szervezeteknek nem ártana megvizsgálniuk.
Forrás: SG.hu
Az utolsó mondat mindenképpen érdekes megállapítás. Azt nem lehet tudni, hogy mi tartott ilyen sokáig a kimondásához, amikor már majdnem mindenki tudja.

A Vertor torrentoldal üzemeltetői óvszereket küldtek a legnagyobb szerzőijog-védő hivataloknak. A kalózokkal szimpatizáló üzemeltetők örülnének, ha a BSA és a RIAA nem is létezne.

A Vertor torrentoldalon április elsején jelent meg, hogy az oldal működtetői egy-egy csomag óvszert küldtek a legnagyobb szerzőijog-védő szervezeteknek: az MPAA-nak, a RIAA-nak, az IFPI-nek, a BREIN-nek, a BPI-nak és a BSA-nak. Az óvszerek mellé egy-egy képeslapot is mellékeltek a következő felirattal: „Bárcsak a szüleitek használták volna ezeket”.

A hír időzítése miatt sokan azt hitték, hogy csak áprilisi tréfáról van szó, de az oldal szerkesztői később megerősítették [1], hogy tényleg elküldték az óvszereket, és bizonyítékként a csomagok visszaigazolási számait is közzé tették. Végül arra kérték az olvasókat, hogy csatlakozzanak az akciójukhoz.
A szerkesztők szerint az MPAA-hoz hasonló jogvédő szervezetek akadályozzák a neten a szabad információcserét, és ennek egyik eszköze, hogy folyamatosan támadják a torrentoldalakat (tavaly a Mininovát sikerült is elmeszelni, és a Pirate Baynek is egyelőre nyárig van csak haladéka). Az akció kiötlői azt remélik, hogy a címzettek a kotonok láttán elgondolkodnak kicsit.
Index