Téma: Hamarosan százszor gyorsabb lehet az internet egy új struktúrában

Szerző: Dajkó Pál | Dátum: 2010-07-01 18:34 | Rovat: Technológia | Forrás: physorg.com

Az MIT kutatói az optikai és elektromos jelek konvertálását vizsgálták, és úgy találták, hogy ezt a technológiát tökéletesítve jelentős mértékben felgyorsítható a jelenlegi hálózatokon az adattovábbítás.

Hosszú évek, évtizedek kutatási eredményeinek mára már a gyakorlat számára is érdekes bemutatására készül egy, az MIT-n dolgozó tudóscsoport, akik idejüket arra szánták, hogy felgyorsítsák az optikai hálózatokon történő adatátvitelt – tudósított róla a physorg.com tudományos portál.

Vincent Chan, valamint Joan és Irwin Jacobs egy új hálózati topológiát mutatnak be egy e hónapban Japánban rendezendő konferencián, melynek az a lényege, hogy az optikai jelek elektromos jelekké való átalakítását (illetve fordítva), vagyis a konvertálást gondolták újra, s ígéreteik szerint a már meglévő hálózatokon a jeltovábbítás sebessége legalább százszorosa lehet a jelenleginek, de az sem kizárt (bizonyos körülmények között), hogy akár ezerszeresére is emelkedhet a gyorsulás.

Az ismertető cikk szerint a jelenlegi optikai hálózatokon alapesetben roppant gyors az adattovábbítás, a jelentős mértékű lassulás akkor lép fel, amikor egy szálon különféle forrásokból különféle információk egy időpontban érkeznek meg a forgalomirányítóra, a routerre. A router ezeket a fényjeleket konvertálja elektromos jelekké, mivel egyszerre nem tud mindegyikkel foglalkozni, ezért a várakozásra ítélt információkat a feldolgozásig átalakítva a memóriájában tárolja. Ez a várakozási idő ugyan csak milliszekundumokban mérhető, ám ez a fényjelek sebességéhez képest iszonyúan hosszú idő.

A probléma megoldására a kutatók egy magyarra még nehezen fordítható megnevezéssel illetett módszert alkalmaztak: „flow switching” (kb.: „áramlásváltás”). A közelebbről nem ismertetett metódus valami olyasmit jelent, hogy a kábeleken érkező adatok útját egy nagy forgalmú összeköttetés csomópontjai (nodes) között az eddigiektől eltérő módon szervezik, egy olyan egyirányú adatáramlási rendszert, adatáramlási logisztikát dolgoztak ki, mely kizárja azt, hogy a routerekre különböző irányokból különböző adatok érkezzenek egy időben, így ki lehet iktatni a tárolási időt, így a konvertálást is.



Hasonló elképzelések bizonyos mértékig már ma is működnek az interneten, mivel az olyan nagy cégek, mint a Google, a Facebook vagy a nagy bankok is az adatáramlás logisztikájával igyekeznek felgyorsítani a hozzáférést, ám ezek esetében két végpont között van meghatározva a prioritásokat előíró, a hullámhosszokon alapuló szabályozás, és kis forgalomnál nem túl hatékony a megoldás, túl nagy forgalomnál pedig úgyszintén nem elég jó.

A „flow switching” esetében ilyen nem lenne, a sávkihasználást egyenletesre optimalizálták, ha a két végpont között nő a forgalom, a kutatók által kialakított menedzsmentprotokollok új erőforrásokat (hálózatokat) vonnak be a feladatok újraosztására.

A tudósok egy kisebb hálózaton már tesztelték is az elképzelést, s ennek eredményeire támaszkodva állítják, hogy minimum százszoros gyorsulás érhető el. Jelen pillanatban azon dolgoznak, hogy a lehető legkevesebb energiafelhasználással működjön a módszer, mivel az is kiderült, hogy ez a megoldás energiatakarékosabb is, mint a jelenleg alkalmazottak.

A lap megkérdezte Ori Gerstelt, a Cisco vezető mérnökét erről a koncepcióról. Gerstel elmondta, hogy több, a forgalmat gyorsító technológia létezik már, de mind közül ez látszik a legpraktikusabbnak. Ugyanakkor gazdasági okokból szkeptikus a bevezetését illetően, ugyanis a jelenlegi routereket ki kellene cserélni olyanokra, melyeknek nem kell konvertálniuk, és ez fölöttébb drága mulatság. Végeredményben úgy véli, hogy a „flow switching” jövője a felhasználói igényektől függ: ha kell a jelentősen, nagyságrendekkel gyorsabb net, akkor valószínűleg megéri a befektetés.

A kutatás vezetője, Vincent Chan épp ezzel érvel, mivel szerinte az online közvetített nagy felbontású filmek, tévéadások olyan mennyiségű adatot fognak generálni, hogy feltétlen szükséges lesz egy ekkora mértékű hálózatfejlesztés.

Lassan eljön az aranykor! :P