Téma: Filmajánló

Hazatérés
(Homecoming, 2009)

Mike Donaldson egy kisváros menő hátvédje volt, míg ösztöndíjat nem nyert az egyetemre. Itt ismerkedik meg Elizabeth-tel, a chicago-i gazdag lánnyal, s hamar össze is jönnek. Senkit nem sokkol jobban ez a hír, mint Shelby-t, akit Mike odahaza hagyott, s a volt szépségkirálynő mindent meg is tenne azért, hogy a fiú újra az övé lehessen. Amikor Mike és kedvese hazatérnek az egyetemi szünetben egy összejövetelre, illetve hogy Elizabeth-et bemutassák a fiú szüleinek, Shelby-nek lehetősége is nyílik útjába állni kapcsolatuknak.

Nemzet: amerikai
Stílus: thriller
Hossz: 88 perc

Eszeveszett küzdelem
(Extraordinary Measures, 2010)
A Crowley házaspárt, Johnt és Aileent három gyerekkel áldotta meg a sors, ketten közülük azonban halálos betegségben szenvednek. Az orvosok tehetetlenek, ennek ellenére a szülők nem adják fel a küzdelmet. A zseniális, de kirekesztett tudós, Dr. Robert Stonehill jelentheti a megoldást számukra, akinek kutatási eredményei sok jóval kecsegtetnek, viszont azok befejezéséhez rengeteg pénzre van szükség, amennyije a családnak sajnos nincs. Crowley-ek kénytelenek valamiképp leküzdeni ezt az akadályt is...

Nemzet: amerikai
Stílus: dráma

Film, DVD kritikák 2010. július 27. 22:35, Kedd - Szekeres Viktor
A magyar embert onnan lehet megismerni, hogy ha szabadidejében tévézik, biztos egy krimisorozatot kezd nézni. Más műfaj szinte szóba sem jöhet.
Pár hete meglestük, hogy milyen is az amerikai átlag tévénéző ízlése, hogy melyek a legnézettebb sorozatok az óceánon túlon. A puszta számadatok beszédesek voltak, hiszen 2009/10-ben véget ért a Grace klinika uralkodása - minden fronton. Az össznézőszámot tekintve az NCIS lett a legnépszerűbb széria, míg a fiatalok körében az időpontot váltva a helyét végképp megtaláló Agymenők tarolt, vagyis egy krimit és egy szitkomot követett figyelemmel a heverőn szórakozó, elhízásra hajlamos átlagamerikai.


Arról is hírt adtunk korábban, hogy a világtrendek mást mutatnak, hiszen nemzetközileg a drámák műfaját még mindig a Helyszínelők, a Doktor House és a Miami helyszínelők uralja, míg a komédiák között a Született feleségek a legnézettebb. Nos, nálunk elvileg a nemzetközi trendek érvényesülnek, olyan erősen nem hat ránk az amerikai ízlés, bár idehaza is egy krimisorozat uralkodik. (Azonban a mindenen hahotázó közönség előtt felvett szituációs komédiák hidegen hagyják a többséget.)

Ha sorozatok magyar harcáról van szó, akkor az ember óhatatlanul is a TV2 és az RTL Klub párharcára asszociál. Azonban a hazai sorozatos szcéna meglehetőse nyugodtnak tűnik, hiszen a győztes napok oly testvériesen oszlanak el a két csatorna között, mintha összebeszéltek volna. A TV2 ugyanis 21.15 után uralta sorozataival a legtöbb hétfői napot, valamint a szerdákat, míg az RTL Klub a keddet és a pénteket nem engedte ki a kezéből. (Természetesen a csütörtöki nap is az RTL-é volt a tavalyi idényben, viszont ekkor nem sorozatokat, hanem olyan, a közönség által igen humorosnak ítélt műsorokat adott a csatorna, mint Gálvölgyi János show-ja, Fábry Sándor beszélgetős produkciója és Veres Róbert átverős műsora.)


Az előző évad legnézettebb sorozata idehaza, cseppet sem meglepő módon, ismét A mentalista lett, mely keddenként volt látható az RTL Klubon, s könnyedén győzte le a TV2-es konkurenciát, legyen szó akár filmről, akár Bajnokok Ligája focimeccsről. Simon Baker krimije után nagyjából hasonló nézettséget produkálva a TV2 hétfői és szerdai zászlóshajója, az NCIS és a Doktor House következik, s rajtuk kívül még a Miami helyszínelők közelítette meg a heti átlagban számított egymillió nézőt az AGB mérései szerint. A legkevésbé nézett sorozat a Csillagközi romboló volt a TV2-n.

Melyik sorozatműfajt
kedveled leginkább? Krimi Komédia Kórházas Akció Scifi Persze a fenti csak egyes műsorok nézettségére vonatkozik, s ha figyelembe vesszük, hogy itthon egy-egy széria több csatornán is látható, akkor bizony azt vehetjük észre, hogy a Viasat 3 és a Cool által is adott Miami helyszínelők pár százezer néző plusszal az első helyre repült. Ugyancsak ekkora növekményt könyvelhet el az eredeti Helyszínelők sorozat is, melynek 4. évadját idén kezdte el adni az RTL Klub, míg a 10. szezonja jelenleg a Viasat 3 legnézettebb műsorának számít. Kérdés azonban, hogy érdemes-e összeadni más epizódok és évadok nézettségét? Ha igen, akkor a TV2 két eminense, az NCIS és a Doktor House is megelőzte össznézettséget tekintve A mentalistát, hiszen a két sorozat korai évadjainak ismétlései az AXN legnézettebbjeinek számítanak. (A Doktor House ráadásul nemrég a Viasat 3-on is megkezdte pályafutását.)


Itthon tehát még mindig a krimik számítanak menőnek, s eközben a Lost vagy az új Knight Rider hétvége délutánokra szorul, más sorozatok pedig elégtelen nézettségük miatt késő esti időpontokra. Kíváncsian várjuk, hogy az RTL Klub megpróbálkozik-e azzal, hogy két, tavaly igencsak nagy dérrel-dúrral beharangozott scifisorozatát, a V-t és a Flash Forward - A jövő emlékeit, eladja a széles közönségnek, vagy csak 23 óra után kerülnek adásba.

Film, DVD kritikák 2010. augusztus 2. 13:00, Hétfő - Szekeres Viktor
Cruise és Diaz akciózása a nyár legszellemesebb, gondolkodást nem igénylő akciófilmje lehetett volna. Azonban mégis gondolkodunk, hol rontották el.
Tom Cruise úgy döntött, hogy tovább erősít akciósztáros imidzsén. A műfaj eddig feküdt neki, a közönség is érdeklődött iránta, a Mission Impossible-filmjei és a Különvélemény is sikeres volt, így a Kéjjel-nappal is a nyár egyik legbiztosabb befutójának tűnt, főleg, hogy még Cameron Diaz is csatlakozott a produkcióhoz. Mint a premier után azonban kiderült, az egyik legnagyobb hollywoodi sztár ezúttal rossz lóra tett, s jobban járt volna, ha mégis az Angelina Jolie előtt neki felkínált Salt ügynök szerepét választja.


A Kéjjel-nappal története első hallásra komolynak tűnhet: egy kisvárosi nő, aki épp testvére esküvőjére igyekszik, egy repülőgépen találkozik egy titokzatos férfival. A kezdetben úgy tűnik, hogy románc bontakozik ki a két fél között, amikor azonban a gép pilóta nélkül, halottakkal az utasterében zuhanni kezd, megváltozik a leányzó fekvése. Vajon a hidegvérű gyilkosnak tűnő férfi a jó vagy a rossz oldalon áll?

Folytatás: SG.hu - K

Film, DVD kritikák 2010. augusztus 16. 12:11, Hétfő - Szekeres Viktor
A The Expendables azon kevés filmek közé tartozik, melyről sokan már előre, az előzetesek alapján eldöntötték, hogy rohadt jó lesz. Hollywood pedig kuncog a markába.
Nem volt apelláta Amerikában, a The Expendables volt a hétvége legnézettebb filmje, ami jelezte a nagyobb stúdióknak, hogy egyáltalán nem ostobaság R-es korhatár-besorolású filmeket készíteni, mint ahogy azt is, hogy a mozis akciófilmes ínségben igenis van igény a lövöldözős-robbantgatós műfajra. Mindez számokba öntve annyit tesz, hogy Sylvester Stallone legújabb rendezése az első helyet szerezte meg a péntektől vasárnapig szerzett bevételeket feldolgozó toplistán Észak-Amerikában, a Lionsgate stúdió becslései szerint hérom nap alatt 35,03 millió dollár bevételt hozott a The Expendables.


Hogy a film sikere mennyire lesz tartós, ezen a héten derül csak ki, a nyitóhétvégi eredményeket ugyanis erőteljesen befolyásolta a film remek, mondhatni perfekt marketingje, melyre majdhogynem többet költöttek, mint magára a filmforgatásra. Az mindenesetre több, mint biztató, hogy az IMDb-n pár nap után 8.1/10-es osztályzattal bír a film, ami minimum annyit jelez, hogy a közönség jó része elégedett volt a látottakkal. Az érdemjegyek alapján a film (természetesen) a 18 éven aluli korosztálynak jött be leginkább, azon belül is a tinifiúknak, hiszen az ő átlagosztályzatuk 9.0 lett. Leggyengébben pedig a 45 éven felüli férfiaknál szerepelt a The Expendables, bár a 6.7-es jegy még így is átlagon felülinek számít.


A kritikusok, ahogy az várható volt, már közel sem voltak ennyire elfogultak, a RottenTomatoes amerikai kritikaösszesítő lap szerint (cikkünk írásának pillanatában) a The Expendables 43%-on állt, vagyis az eddig regisztrált 117 hivatalos kritikából 50 volt pozitív és 67 negatív. A pozitív vélemények főként a nosztalgiafaktort emelik ki, míg a negatívak természetesen a tucatforgatókönyvet kritizálják, a nem emlékezetes karaktereket, valamint a monoton erőszakorgiát.

A film exit polljai során kiderült, hogy az erősen tesztpszteronközpontú filmet "csak" 61%-ban nézték meg férfiak, vagyis a nők jóval nagyobb arányban képviselték magukat a vetítéseken, mint arra számítani lehetett. Az akciómozi oldszkúl jellegét pedig az is mutatja, hogy a közönség 60%-a volt 25 éves vagy annál idősebb. Ez pedig ezúttal nem ferltétlenül a tinik távolmaradását jelzi, hanem inkább azt, hogy az öregebbek jóval nagyobb hajlandóságot mutattak a film megtekintésére, mint a többi, manapság igen trendinek számító mozis produkció esetében.

A The Expendables nyitánya egyébként nem sokkal maradt el a tavaly nagyjából ugyanekkor kezdő Tarantino-féle Becstelen brigantyk startjától (38,1 millió dollár), s könnyedén utasította maga mögé a nyár másik oldszkúlnak beharangozott akciófilmjét, a Szupercsapatot (25,7 millió dollár). Sőt, Stallone új filmje sokkal több embert hozott lázba, mint előző rendezése, a Rambo negyedik része (18,2 millió dollár), vagy akár a nagy siker Rocky Balboa.


Megnézed a The Expendables-t? Igen. Nem. A kritikáktól függ. A The Expendables által megvert mezőnyben két további premierfilm foglal helyet. Egyrészt a Julia Roberts nevével fémjelzett romantikus Ízek, imák, szerelmek (Eat, Pray, Love), mely 23,7 millió dollárral lett a második. Másrészt pedig a legújabb képregény-adaptáció, a fiatalokra sokkal jobban ható Scott Pilgrim vs The World, mely 10,5 millió dollárral csak az ötödik helyet szerezte meg hétvégén Amerikában. Nálunk hivatalosan még mindig nem tudni, mikor kerülhet bemutatásra a The Expendables - úgy tűnik, hogy egyelőre még forgalmazója sincs Stallone filmjének. Addig is lehet követni a fejleményeket, hiszen a rendező korábban már elmondta, hogy megvannak az elképzelései filmjének folytatásáról, egy esetleges második részről.

Film, DVD kritikák 2010. augusztus 29. 15:35, Vasárnap - Szekeres Viktor
30 nap alatt 25 hazai mozis premier nem emberi. Főleg úgy nem, hogy ezen bemutatók többsége kötelező néznivaló. És egy várva várt scifit is láthatunk végre.
Vágjunk is a közepébe, hiszen már szeptember másodikán elkezdődik az első, papíron őszi mozis hét. A hónap első csütörtökén "csak" négy hazai premiert kell leküzdenünk, s ezek közül kettő hollywoodi. Láthatjuk végre az Amerikában már nagy sikert arató A karate kölyköt (The Karate Kid), mely családi jellege miatt szinkront is kap, valamint az odakint csak pár hetes friss premiernek számító Charlie St. Cloud halála és élete (Charlie St. Cloud) című fantasy románcot Zac Ephronnal. A kevésbé közönségfilmes oldalról a Mese a szerelemről (Mademoiselle Chambon) érkezik, mely francia és romantikus, valamint a Baaria (Baaria), melyről elég annyit mondani, hogy Giuseppe Tornatore új filmje. A Cinema Paradiso, a Puszta formalitás és Az óceánjáró zongorista legendája rendezője pályafutása során eddig még nem nagyon hibázott.


A szeptember 9-ei mozis hét a rendezők hete lesz és csütörtökre csak egy hollywoodi alkotás, a Hétmérföldes szerelem (Going the Distance) fér bele, mely egy romantikus komédia Drew Barrymore-ral és Justin Longgal. Mellette érkezik egy francia fantáziafilm Luc Bessontól, az Adéle és a múmiák rejtélye (Les aventures extraordinaires d'Adéle Blanc-Sec), valamint a Tornatoréhoz hasonlóan eddig szinte hibátlan Lukas Moodysson Mamut (Mammoth) című drámája Michelle Williams-szel és Gael García Bernallal. (A zseniális rendező korábban olyan alapműveket készített, mint a Kurva Amal, az Együtt vagy a Lilja 4-Ever, azóta viszont többször majdnem luftot rúgott, ezért a "szinte" kitétel.) És, ha már rendezők, akkor Mundruczó Kornél új filmje, a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv is szeptember második hetében mutatkozik be. A hét ötödik premierfilmje francia, viszont legalább a tömegekhez szól, hiszen A belső kör (Le premier cercle) egy Jean Reno főszereplésével készült akciókrimi. Persze az igazi hollywoodi kommersz is képviselteti magát a héten, igaz a 3D-ben prezentált A Kaptár: Túlvilág (Resident Evil: Afterlife) csak 10-től, pénteken kerül bemutatásra, de legalább nem kell a vászonból kiálló feliratokat bogarászni, hiszen az Intercom leszinkronizáltatta a horrort.


A hatpremieres hét fáradalmait 16-ától lehet kipihenni négy filmmel - esetleg áthozni az előző hétről egy bemutatót, hogy 5-5 arányú legyen a filmek eloszlása. A puskaport az előző hétre szánták a hazai forgalmazók, mert bár jön Vin Diesel, hogy akciózzon egyet a Babylon A.D.-ben (Babylon A.D.), de a több mint két éve várt scifi valószínűleg nem lesz zajos közönségsiker. Viszont legalább a hiánypótlást e hónapra is kipipálhatjuk. A retró tematika jegyében ugyancsak ezen a csütörtökön érkezik el hozzánk a 2008-as, afrikai művészekről szóló dokumentumfilm, a Back to Africa, a 2007-es angol zenés dokumentumfilm, az Örökifjak (Young @ Heart), valamint 2009-ből a Kövéren szép az élet (Gordos), mely Daniel Sánchez Arévalo spanyol komédiája.


Szeptember 23-tól ismét csak egy scifi képviseli Hollywoodot, ráadásul a 30 milliós Hibrid (Splice), melyet a Kocka rendezője, Vincenzo Natali készített, inkább tűnik független filmnek. Konkurenciának a szűkebb közönségnek a Vespa érkezik itthonról (Groó Diana új filmje nemsokára a Montreáli filmfesztiválon fog versenyezni), a Turné (Tournée) című komédia Franciaországból, a drámázós Szeretők (Cosa voglio di piú) Olaszországból és a Nömadak Tx 2006-ból és Spanyolországból. (Utóbbi dokumentumfilm és egy utazás krónikája.)


Melyik szeptemberi hazai mozis premier
érdekel a legjobban? A karate kölyök Adéle és a múmiák rejtélye A Kaptár: Túlvilág Babylon A.D. Hibrid Tőzsdecápák: A pénz nem alszik Hétmérföldes szerelem Pancser police Charlie St. Cloud élete és halála A maradék majd egy tucatból az egyik Hollywood szeptember 30-án pótolja be azt, amit az előző hetekben elvesztegetett, hiszen egyrészt a közönség választhatja a haverzsarus Pancser police-t (The Other Guys) a Wahlberg - Ferrell duóval, valamint Oliver Stone folytatásfilmjét, a Tőzsdecápák: A pénz nem alszik (Wall Street: Money Never Sleeps) címűt. Mivel a Kaptár óta 3D-s film sincs műsoron, ezért a kongó termek okozta bevételkiesést a Sammy nagy kalandja: A titkos átjáró (Sammy's avonturen: De geheime doorgang) című, teknősről szóló belga animáció rázhatja helyre. Valószínűleg a többiek bevételi szempontból nem fogják megváltani a világot, hiszen sem az ausztrál animációs Mary és Max (Mary and Max), sem a francia történelmi Dumas (L'autre Dumas), sem a német-perzsa Nők férfiak nélkül (Zazan-e bedun-e mardan) nem számíthat kiugró sikerre. Bár a francia íróról szóló filmet talán a címszereplő Gerard Depardieu itthon is eladhatja.


A szeptember mennyiségileg biztosan húzós lesz, de hogy minőségi szempontból mi lesz a helyzet, az csak a sajtóvetítéseken és a premiereken dől el. Addig is lehet edzeni októberre, mely erős francia és magyar filmeket hoz majd, valamint két várt horrort is, az Újabb parajelenségeket és a Fűrész hetedik epizódját.

Film, DVD kritikák 2010. szeptember 13. 14:47, Hétfő - Szekeres Viktor
Freccsen a vér, hullanak fejek, omlanak a belek és káromkodnak benne, mint a kocsis. Sokaknak ezért jött a Kilencedik légió. De persze nem mindenkinek.
Neil Marshall, angol rendező úgy tűnik, szívesen mártózik meg különféle műfajokban. Mozis pályafutása 2002-ben indult a Démoni harcosokkal (Dog Soldiers), majd következett egy másik horror, a The Descent - A barlang, 2008-ban pedig a Végítélettel (Doomsday) próbálkozott, ami leginkább egy posztapokaliptikus scifire hasonlított. Persze ez utóbbi filmben sem tagadta meg horroros gyökereit, s ugyanez a helyzet a szandálos A kilencedik légióval.


Marshall ismét csak saját forgatókönyvét filmesítette meg, azonban a sztori alapjául ezúttal valós történet szolgált. A Kilencedik légió a Krisztus utáni második évszázad Britanniájában játszódik, s főszereplője az a Quintus, aki a Római Birodalom határvidékén lévő várban teljesített szolgálatot. A vár kisvártatva elesik a piktek támadásának köszönhetően, hősünk pedig a rajtaütés egyetlen túlélőjeként a barbár törzs ellen vonuló kilencedik légióhoz csatlakozik. Azonban a neves hadtesttel sincs szerencséje, s idővel azon kapja magát, hogy pár bajtársával az ellenséges arcvonalak mögé szorul. Hamarosan meg is indul a harc a túlélésért.

Hiába a szandálos műfaj, A kilencedik légió esetében nem egy nagy léptékű eposzra vagy hősi énekre kell számítanunk, hanem inkább egy maroknyi csapat mocskos küzdelmére a túlélés érdekében. Vagyis, ha lehántjuk az ókori álcát a történetről, akkor olyan érzésünk támadhat, mintha ismét a Démoni harcosokat látnánk, csak kissé megváltozott gúnyában - még a helyszín is majdnem ugyanaz, de a kiszolgáltatottság mértéke mindenképp.


A túlélés érdekében természetesen nem csak a külső fenyegetéssel kell megküzdenie a magukra maradt katonáknak, hanem egymással is. Kár, hogy ez utóbbi a megkívántnál sokkal kisebb teret kap, többek között azért, mert A kilencedik légió tempójába és hosszába nem nagyon fért bele a karakterizálás. Így, akárcsak a Titánok harcában, csak azt vesszük észre, hogy fogyatkozik a csapat, azonban egy-két hirtelen ecsetvonással felskiccelt jellemzőn kívül nem ismerjük túl jól azokat, akikért szurkolnunk kéne, épp ezért különösebb érzelmi reakciót se tud a nézőből kicsikarni a rendező.

Pedig, ha valahol, akkor A kilencedik légióban ezt el lehetett volna érni, hiszen ahhoz képest, hogy egy véres akciófilmmel van dolgunk, a főbb szerepekben ismert karakterszínészeket láthatunk - nem is rajtuk múlik, hogy nem kötődünk figuráikhoz. Marshall valamiért folyton késztetést érzett arra, hogy kiszakítsa a nézőt a mocsokból és annyi légi felvétellel tömte tele filmjét, amennyivel nem szégyellte, a bérbe vett helikopter pilótája megdolgozott a pénzéért. (Persze, szépek a képek, ezzel nem is volt gond, csakhogy nem voltak túl változatosak.)
Bár a végletekig szétcincálható lenne, A kilencedik légió mégsem rossz film, sőt. Talán azért, mert egy olyan műfajt képvisel, amelyet nem túl gyakran láthatunk viszont moziban, talán a mocskossága és a nyersessége miatt, de az is lehet, hogy Marshall horroros múltjának köszönhetően - mindenesetre a végeredmény teljesen fogyasztható, még szórakoztatásra is alkalmas lett. De mindenképp kialakul bennünk valami hiányérzet a megtekintése után.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése


Klikk a képre a nagyobb változathoz A kilencedik légió (Centurion)
színes, angol történelmi akciófilm, 97 perc, 2010
16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott

rendező: Neil Marshall
forgatókönyvíró: Neil Marshall
zeneszerző: Ilan Eshkeri
operatőr: Sam McCurdy
producer: Christian Colson

szereplők:
Michael Fassbender (Quintus Dias)
Dominic West (Virilus)
Olga Kurylenko (Etain)
Ulrich Thomsen (Gorlacon)
Imogen Poots (Arianne)

Film, DVD kritikák 2010. október 4. 16:12, Hétfő - Forrás: MTI
Azt mondják, Hollywood sohasem engedi, hogy az igazság egy jó sztori útjába álljon. Ez a helyzet A közösségi háló című Facebook-mozival is, amelynek hitelességét néhány kritikus kétségbe vonja, mások azonban máris Oscar-díjra javasolják, és vetítéseit nagy érdeklődés övezi.
David Fincher filmje a hallatlanul népszerű Facebook közösségi háló születésének körülményeit mutatja be, és már azzal vitát váltott ki, hogy egy olyan könyv alapján született, amelyet számos kritika ért tényfeltáró metódusa miatt. A forgatókönyv a hollywoodi nagyágyú, Aaron Sorkin (Az elnök emberei) munkája, aki Ben Mezrich The Accidental Billionaries című könyvéből dolgozott, de saját kutatásokat is folytatott a témában. Sorkin határozottan visszautasította, hogy az általa írt szöveg hamis képet sugallna vagy hitelrontó lenne.

Egykor Oliver Stone JFK című Kennedy-filmje is megkapta a magáét a történelmi események szabad kezelése miatt, és most Fincher is hallgathat, amiért kreatívan fogta meg a valóságot a produkcióban. De ez azért nem újdonság Hollywoodban, ahol számos film kevert már a tények közé meg nem történt dolgokat a művészi ábrázolás szabadságára apellálva. levajazott tévés valóságshow-k korában a nézők már korántsem tekinthetők naivnak - mondják a szakértők -, és nem is igazán érdekli őket, hogy az elébük tárt mozis valóság mennyire autentikus.


"Az utóbbi időben a tévében és a filmekben annyira elmostuk a határvonalat a valóság és a fikció között, hogy teljesen rendben van, ha a forgatókönyvírók és a szerzők a szabadsággal élve építik fel a drámát és keltik fel az érdeklődést" - magyarázta Pete Hammond, a Deadline Hollywood kritikusa. A közösségi háló című film (amelyet a magyar mozik november 11-től forgalmaznak) azt meséli el, hogy miként vált Mark Zuckerberg különc, arrogáns, a lányokkal szemben félszeg havardi diákból a közösségi háló domináns megalkotójává. Azé az internetes portálé, amely manapság ötszázmillió követőt számlál és értékét több tízmilliárd dollárra becsülik.

Zuckerberg Oprah Winfrey múlt heti talkshow-jában azzal érvelt, hogy a filmben túl sok a fikció, és az ő élete korántsem ilyen drámai. A film alkotói viszont nem győzik hangsúlyozni, hogy a mozi alapvetően a valóságot tükrözi, ráadásul három perspektívát vett figyelembe: Zuckerbergét, korábbi jó barátjáét, Eduardo Saverinét, aki részt vett a Facebook létrehozásában, és egy harvardos ikerpárét, akiknek szintén oroszlánrészük volt a történetben. Fincherék még a Saverin és a Winklevoss-testvérek által Zuckerberg ellen indított szerzői jogi perek bírósági dokumentumaiból is idéztek. (A keresetek peren kívüli megegyezésekkel zárultak.)

Nem könnyű bizonyítani, hogy egy film alkotói esetleg megtévesztették a közönséget, amikor azt állították, hogy produkciójuk valós tényeken alapul. Legutóbb két éve bukott el egy ilyen próbálkozás, amikor egy volt kábítószer-elleni nyomozó perelte be a Ridley Scott által rendezett Amerikai gengszter című krimit gyártó stúdiót.

Ha egy-egy karakter vagy maga a sztori vitathatónak tűnik is, a közönség megérti, hogy a film kicsit kicifrázza a valóságot - vélik a szakértők. A Hurrikán vagy az Egy csodálatos elme körül annak idején szintén magasra csaptak az indulatok. Előbbi esetében, az igazságtalanul bebörtönzött bokszoló sztorijában a Rubin Cartert játszó Denzel Washington Oscar-esélye el is úszott ezen a vitán. Ugyanakkor a briliáns elméjű matematikusról szóló Egy csodálatos elme öt díjat kapott az Amerikai Filmakadémiától. A képlet tehát nincs kőbe vésve: sokak szerint idén az ellenvélemények dacára a Facebook-sztorinak áll a zászló, és akár a legjobb film Oscarját is elnyerheti.

"A mozi körüli vita már zajlik, de Fincher és Sorkin a valóság kivesézésével és szabad interpretálásával művészi alkotást hozott létre" - szögezte le a The New Yorker.