A cFos/cFosSpeed nem más, mint egy csomagoptimalizáló segédprogram (driver), amely folyamatosan figyeli a befelé jövő (letöltés) és kifelé menő (feltöltés) adatokat, és optimalizálja azok sebességét.
2. Mire jó?
A cFos/cFosSpeed segítségével több eddig megoldatlan problémát orvosolhatunk:
1. Először is a cFos/cFosSpeed a leggyorsabb DSL/ISDN/Cable tárcsázó.
2. Másodszor szabályozhatjuk a gépünkön futó internethez hozzáférő programok prioritását (részletesen lásd a 7-es pontban).
3. Alacsonyabb ping értékeket érhetünk el vele (on-line játéknál fontos).
4. De a legfontosabb: file-cserélő hálózatok használatakor a letöltési sebességet nem fogja lassítani a párhuzamos feltöltés, és nem kell korlátozni a kliensben sem.
3. Mire nem jó?
Sok badarságot és dezinformációt lehet olvasni az interneten a programmal kapcsolatban, most igyekszem ezeket megcáfolni.
Először is a program nem fog szinkron vonalat csinálni senkinek a kapcsolatából. Tehát olyan soha sem lesz, hogy maximális letöltés mellett maximális feltöltést érjen el valaki. Minden ezzel foglalkozó fórumon lehet találkozni 1-2 emberrel, aki ilyet állít. Nos ők csúnyán benéztek valamit, mert csodák nincsenek.
Másodszor: a program nem fogja összeadni a le és feltöltési sebességedet, ezáltal növelve a lefelé ágat. Tehát 512/128 nem egyenlő 512+128! Bármilyen meglepő, volt, aki ezt állította.
A két legfontosabb tévhit elhessegetése után nézzük meg a program működését, hogy megértsük, hogyan segít akkor nekünk a cFos/cFosSpeed.
4. Hogyan működik?
Amikor letöltünk egy file-t az internetről az valójában nem csak a letöltési, hanem a feltöltési águnkat is igénybe veszi. Hogyan lehet ez? Egyszerű: a letöltésre kiválasztott file nem egy darabban érkezik meg hozzánk, hanem csomagokra bontva. De amíg ezek a csomagok eljutnak a küldő féltől hozzánk, addig számos dolog történhet velük: pl. elvesznek, megsérülnek stb. Többek között ezért vannak az ún. ACK (ACKnowledgment) csomagok. Amikor 1-1 adatcsomag/csomagcsoport megérkezik hozzánk, erről a küldő fél értesül az ACK csomagok révén. Tehát, amikor letöltünk, akkor fel is töltünk, hiszen informálnunk kell a küldő felet, hogy rendben megérkeztek-e a csomagok.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Nagyjából annyit, hogy egy 2Mbit-es letöltési ágú kapcsolatnál a maximális letöltés közben (kb. 270KB/s) legalább 7, de általában 8-10KB/s feltöltést is elhasználunk, illetve elhasználnak az ACK csomagok. Tehát 270KB/s letöltésre jut 8-10KB/s feltöltés. Ellene nem tehetünk semmit, ilyen a protokoll.
Ez alapvetően nem lenne baj, de a kutya ott van elásva, hogy a legtöbb otthoni internet-csomagnak a relatív nagy letöltési ágára szinte nevetségesen kevés feltöltési sávszélesség jut. Így a fenti példánál maradva a maximális letöltéssel elhasználtunk a feltöltési ~24KB/s-ból 10-et. Ez sajnos elég nagy érvágás, de van még egy dolog: amikor pl. file-cserélő hálózatot használunk, akkor a letöltés mellett feltöltések is vannak. Ezek viszont sokkal inkább kikezdik a vonalunkat, mint a letöltések. Miért? Egyszerű: amikor mi küldünk csomagokat (feltöltünk) nekünk is vissza kell kapnunk az ACK csomagokat, de erre ott a relatív nagy keresztmetszetű letöltési águnk. Viszont, amikor letöltünk, akkor a már amúgy is agyonterhelt és kis keresztmetszetű feltöltési ágon kellene kijutniuk a csomagoknak.
Tehát akkor hogyan segít a cFos/cFosSpeed?
Úgy, hogy a dinamikus átvitelkezelő mechanizmusával (dynamic traffic shaping) folyamatosan figyeli, hogy mekkora letöltésre mekkora feltöltés jut, és csak akkora feltöltési sebességet enged, amennyi mellett még megállás nélkül vissza tudnak menni a letöltésünk ACK csomagjai. Így a letöltés folyamatosan a lehető leggyorsabb lesz, és mellette a feltöltési águnkból megmaradt összes sávszélességet is hasznosítani tudjuk, pl. torrentnél visszaosztásra, DC++-nál pedig feltöltésre.
Alapvetően a file-cserélő hálózatoknál elég ritka, hogy ki tudjuk használni a teljes letöltési águnkat, ami azért a megabitek korában már nem akkora szívfájdalom. Viszont így már kevesebb ACK-t kell küldenünk, ami azt jelenti, hogy egy 2Mbit-es kapcsolat esetén 130-150KB/s letöltés mellett ~20KB/s-mal tudunk visszaosztani, ami már egy jó eredmény, de még fontosabb, hogy miután a letöltéssel készen vagyunk, a feltöltés maximalizálódik, így nem kell állandóan a kliensünkben matatni, hogy most hány K-ra korlátozzak, vagy ha a letöltés elkészül, akkor meg pocsékba megy egy jelentős feltöltési sávszélesség stb. Így sokkal kényelmesebben sokkal többet tudunk a letöltések mellett feltölteni, és nem kell ecsetelnem, hogy ez milyen jó dolog.
5. Melyik kell nekem?
Alapvetően két választási lehetőség van:
cFos:
A cFos-ra azoknak van szükségük, akik ADSL-en, vagy ISDN-en keresztül közvetlenül, tehát internet megosztás, router NÉLKÜL kapcsolódnak az internetre (akinek USB-s DSL modemje van, annak is a cFosSpeed-et kell használnia!).
cFosSpeed:
A cFosSpeed-re van szüksége gyakorlatilag mindenki másnak, tehát:
- minden ADSL-es, aki routeren, vagy net megosztáson keresztül csatlakozik
- minden kábelnetesnek (routerrel vagy direkt kapcsolódásnál is!)
- minden mikrós (W-LAN) neten kapcsolódó usernek (mikrós net esetében akkor működik igazán jól, hogyha stabil a kapcsolat, tehát nem ingadozik nagyon a le- és feltöltési ág.)
Kiegészítés USB-s DSL modemmel rendelkezőknek:
Akik USB-s DSL modemmel rendelkeznek, a cFosSpeed-re van szükségük, de mellette a már telepített Windows-os kapcsolódási pontra is szükség van. Tehát a cFosSpeed futása mellett ugyanúgy kell tárcsázniuk is!
Ez ugyan szubjektív vélemény, de ha egy mód van rá, akkor ne használjunk USB-s DSL modemet. Általában ezeken a modemeken az USB port mellett találhatunk hagyományos ethernet portot is, és manapság minden számítógépben van integrált hálózati kártya. Használjuk inkább ezt a kombinációt, így biztosan nem fogunk kompatibilitási problémákba ütközni.
Kivételek: Figyelem!
A megfelelő program kiválasztásában a fenti adatok tekinthetőek irányadónak, mégis előfordulhatnak ettől eltérő különleges esetek. Például: van olyan vezeték-nélküli (W-LAN) internet szolgáltató, aki nem csak a hálózati kártyák fizikai (MAC) címével hitelesíti a felhasználót, hanem emellett felhasználói név és jelszó megadását is elvárja az ügyféltől a kapcsolódáskor (PPPoE-n keresztül). Abban az esetben, ha az általad használt szolgáltató is ebbe a kategóriába tartozik, és nem használsz routert, nincs internet megosztás (tehát csak 1 számítógép csatlakozik), szintén a sima cFos-ra van szükséged! Hasonló előfordulhat néhány kistérségi kábelnet szolgáltatónál is.
Sokan kérdezték, hogy abban az esetben, ha routerrel osztanak internetet, akkor segít-e, hogyha az összes gépre feltelepítik a cFosSpeed-et.
A válasz: igen, valamelyest segít, de a cFosSpeed-ek egymással kommunikálni nem tudnak, így arra nincsenek kihatással, hogyha pl. egyszerre ketten is töltenek, akkor arányosan osztódjon a sávszélesség. Viszont ez a funkció tervbe van véve, és fejlesztés alatt áll!
Windows net-megosztás:
Azoknak, akik otthon Windows-os internet megosztáson keresztül csatlakoznak (értsd: két hálókártya a gépben, egyik megy a DSL modembe, másik pedig egy számítógépbe), ott a gazdagépre (server) a cFos-t, a kliensre a cFosSpeed-et kell telepíteni. Talán a routerek árának drasztikus zuhanásával most már egyre kevesebben használják ezt a pazarló, és nem gazdaságos megoldást.
Figyelem!
Ha valakinek a leírás alapján a cFos-ra van szüksége, de valamilyen oknál fogva a leírásban foglaltak ellenére sem tudja megfelelő működésre bírni, illetve furcsa fagyásokat, esetleg többször internet-szakadást tapasztal és ezt a leírás alapján sem tudja elhárítani, az kipróbálhatja - a cFos teljes uninstallálása után ? a cFosSpeed-et is, de ne felejtsük el, hogy a cFosSpeed mellett a Windows-os tárcsázót is használnunk kell! Továbbá a cFosSpeed-et használókra ez a módszer visszafelé nem működik, tehát akinek cFosSpeed-e van, az nem tudja használni a cFos-t.